Mennyiben függ a konverzió szintje a weboldal készítés minőségétől? Mit nyerhetünk egy olcsó, s mit egy drága weboldallal?
- Az ügyfél egy keresőprogram révén érkezik.
- Az ügyfél az Ön reklámanyaga alapján keresi fel a honlapját.
- Konverzió szintje a weboldal-készítés minőségétől és megtakarítási egyensúlyak. (2 rész)
- Összevetés másokkal. (3 rész)
- A világ legjobb weboldala. (3 rész)
Hogyan befolyásolja a weboldalom, hogy 1.000 vagy 10.000 eurót költök-e rá, s mit kapok ebből vissza? Milyen hatásai vannak az Ön piaci szegmensében annak, hogy mennyit fektet a honlapjába?
Amennyiben weboldalot készít, tudnia kell, hogy minden, amit csinál, a látogatók, vagyis az ügyfelei szeme előtt történik. Ha a weboldalot ügyfelek szerzésére használja, ne csak azt vegye számításba, mennyit fordít a látogatók becsalogatására, hanem azt is, hogy hány látogatóra jut egy telefonhívás.
Egy valamit tisztázzunk rögtön: ha nem folytat elektronikus kereskedést, weboldalja nem tud közvetlenül ügyfeleket toborozni. Ez esetben ugyanis a látogatónak ahhoz, hogy az ügyfele legyen, telefonon kell hívnia a cégét, azaz nem „vásárolhat” közvetlenül a honlapon és nem juthat „emailben” az áruhoz a pénzéért.
Mielőtt továbbfolytatnánk e dialógust, tisztáznunk kell a „konverzió” fogalmát. A szótárban a következő meghatározást találjuk: „átváltás, valaminek a cseréje valamire (valuták esetében pl. egyik pénznemről a másikra történő váltás)”. Tehát a konverzió egyfajta átváltási mód egyik lényegről a másikra. Például 1 EURO = 280 Ft. Mi a továbbiakban azt a folyamatot értjük konverzió alatt, amely során a látogatókból telefonhívások, illetve a telefonhívásokból ügyfelek lesznek.
Képzeljünk el egy kereskedelmi egységet. Ha oda állítunk egy embert, aki megszámolja, hányan mennek el mellette és hányan vásárolnak, egy hónap múlva tudni fogjuk, hogy az adott idő alatt 10.000 ember ment el a bolt mellett, miközben százan vásároltak. Ez azt jelenti, hogy a járókelők vásárlóvá konvertálása 100 az 1-hez. Vagyis minden száz járókelőből csak egy vásárol. Tisztázzunk még egy kiegészítő fogalmat: a konverzió növekedése és csökkenése. Például építkezés miatt paravánnal zárják el a boltot. A boltban visszaesik a forgalom, az emberek elkerülik, mivel nehéz észrevenni. Ennek következtében a konvertálás (másképp konverzió) csökken, s már nem 100 az 1-hez arányú, hanem 200 az 1-hez: a járókelők vásárlóvá konvertálása kisebb lett. A tulajdonos ekkor egy táblát tesz a boltját eltakaró paraván elé: „CIGARETTA, SÖR”, s ezáltal visszatért a korábbi eladási szintre, 100 az 1-hez növelte a konverzió mértékét.
Nézzük most meg, hogyan viselkedik egy átlagos weboldal látogató!
Ha az ember boltban akar DVD-lejátszót vásárolni, vagy egy konkrét márkát keres, s ez esetben egyenesen pl. a PIONER DVD-lejátszókhoz lép oda, vagy egyszerűen a pénztárcájához próbál igazodni. A második esetben a „rutinos” eladó biztosan nemcsak a pénztárcánknak megfelelő termékeket fogja megmutatni nekünk, hanem a magasabb árkategóriába tartozókat is, és… az esetek 20 %-ában nem a 10.000, hanem a 12.500 forintos lejátszót adja el. Az is megeshet azonban, hogy a szomszédos üzlet eladója átcsábít bennünket magához, el se jutunk a boltig, ahova eredetileg indultunk, és nála fogjuk megvenni az árut. Természetesen mind az első, mind a második változat azt feltételezi, hogy az eladó jól ismeri az áruját és tálalni is tudja nekünk.
Lássuk most ezt a két változatot a honlapok esetében: az ügyfél valamelyik keresőrendszer segítségével talál rá Önre vagy azután keresi fel a honlapját, hogy valahol másutt találkozott a reklámhirdetésével.
Az ügyfél egy keresőprogram révén érkezik.
Az ügyfél egyidejűleg több weboldalot is megnyitott. Nemcsak az Ön egyébként az első helyen szereplő lapjára kattintott rá az egérrel, hanem egyszerre háromra is: az elsőre, a másodikra és a harmadikra. Egy futó pillantás elég neki ahhoz, hogy megállapítsa, melyik lapon találja meg a leggyorsabban azt, amire szüksége van. De még ha rá is akadt a keresett árura vagy szolgáltatásra, összehasonlítja azt a konkurencia ajánlatával („hátha az jobb”), s e rövid vizsgálódást követően telefonál majd annak, akinek az ajánlatát a legkedvezőbbnek találta. Az efféle látogatói „vizsgálódás” a honlap megtekintésén alapul, s objektív mércével mérve meglehetősen egyoldalú.
Az ügyfél az Ön reklámanyaga alapján keresi fel a honlapját.
Ehhez be kellett írnia a honlap címét a böngészőjébe. Tegyük fel azonban, hogy nem tudta megtalálni, amit keresett, vagy nem látta a termékek árát, ezért a Googleben nézett más lehetőségek után, esetleg elővette egy másik társaság szórólapját (szüksége van valamilyen összehasonlítási alapra). Így aztán megint több weboldalon találja magát egyidejűleg.
Csakhogy a honlapunkra csábítani a látogatót, csupán félmunka. Az oldalnak minden szükséges információt biztosítani kell a számára, hogy a legrövidebb időn belül dönthessen. Ha nehézségekbe ütközik, nagy valószínűséggel odábbáll, hogy más alternatív ajánlatokat keressen.
Tegyük fel például, hogy valaki taxit akar rendelni. Három weboldal közül kettő rögtön az első oldalon feltünteti, hogy milyen áron és milyen kocsikat ajánl ügyfeleinek. A harmadik társaság viszont úgy döntött, egyáltalán nem közli tarifáit az oldalon abban a reményben, hogy ügyfelei a telefonban megszólaló bájos női hang hallatán hajlandóak lesznek az árak és a járművek ismerete nélkül is elfogadni a kínált szolgáltatást. A felhasználó az esetek 90 %-ában, miután mindhárom ajánlatot megnézte, a harmadik oldalt végleg bezárja. Egyszerűen nem fogja arra pazarolni az idejét, hogy felhívja őket. Hisz az első két oldalon rögtön látta a tarifákat, sőt a külföldi gyártmányú taxik árjegyzékét is megtalálta, vagy éppen a hazai gyártmányúakét, amelyek megfelelnek az általa kívánt komfortigénynek és ár-minőség viszonynak. Emellett a két megmarad oldalon levő árak egyformák is lehetnek. Mi alapján dönti el az ügyfél, hogy melyiket híja fel?
Ilyen helyzetekben az ember döntését elsődleges benyomásai határozzák meg, valamint az, hogy mennyire könnyen találja meg az adott telefonszámot. Vagyis döntését kényelmi szempontokra és a weboldal külső megjelenésére alapozva hozza meg. Tételezzük fel, hogy az első társaság honlapját egy egyetemista készítette, s a legtöbb, ami tellett tőle, a gépkocsik fényképei és fekete hátterű táblázatok az árakkal. Egy ilyen weboldalot meglátva, az emberen lehangoltság vesz erőt és aggályai támadnak amiatt, hogy a társaság honlapja, amely Mercedest kínál neki (márpedig a Mercedest a jóléttel és a kényelemmel asszociálja az ember), valahogy nincs összhangban azzal, amit ajánl. A második társaság honlapját ellenben szakember készítette, s az oldal azt a tekintélyt és komfortérzést sugározza, amit az ember elvár.
Magától értetődik, hogy elsősorban a tekintélyes társaságot választjuk, miért fordulnánk kezdőkhöz, amikor ott van egy olyan társaság, amely kedvező benyomást kelt. Elképzelhető persze, hogy az A2 társaság nagyobb és régebb óta működik, mint az A3. De akkor felmerül a kérdés: vajon a „fogyasztó”, aki taxit akar hívni, ismeri-e személyesen egyiket vagy másikat? Statisztikai szerint nem ismeri sem az elsőt, sem a másodikat, különben már eleve tudta volna, hova telefonáljon. Ez esetben viszont egyedül az oldal külső megjelenése alapján fog tájékozódni.
Nézzük meg most ezt a helyzetet a konverzió szemszögéből. - Folytatás tovább (2 rész) »
3 rész »
